Igehely: Gal 2:1–6 Kulcsige: Gal 2:5 „Ezeknek egy pillanatra sem engedtünk, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra.”
Mai igénk rámutat a galáciai gyülekezetek problémájára: arra akarták rávenni őket, hogy ha hisznek, tegyenek eleget a törvény előírásainak, főképp a körülmetélkedésnek.
Pál bátran képviselte a pogányok között a krisztusi szabadságot. Határozottan hirdette, hogy hitből igazul meg az ember Isten előtt. Kitartóan harcolt a törvényt érvényesíteni akarók ellen, és a Krisztusban megváltott testvérekért. Nagy kihívás lehetett ez. Nem könnyű képviselni a hit és Lélek szabadságát a törvény előírásaival szemben. Vitázni is nehéz olyanokkal, akik a törvényt akarják betartatni. A törvény mellett érvelők betű szerint idéznek az Írásokból, a szabadságot képviselőnek mély összefüggéseket kell megmagyaráznia. Ez sokkal nehezebb. A törvény sok sablonos előírást ad, a Lélek a szükséghez igazodik. Bár nehéz a törvényt betartani, mégis könnyebb a betű előírásait teljesíteni, mint a Lélek állandó vezetését érzékelni és követni. Légy bátor, határozott és kitartó ebben a kihívásban!
A szabadságot Isten igéjének újjászülő munkája révén kapjuk. A törvény gúzsba köthet minket előírásaival. Meg kell tanulnunk hittel megélni az igét.
Takács Zoltán
Szeretettel tartozunk
Igehely: Róm 13:8–10 Kulcsige: Róm 13:8 „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt.”
Néhány nappal ezelőtt valakitől tanácsot kértem egy gazdasági jellegű kérdésben. A beszélgetésünk végén megkérdeztem, hogy mivel tartozom a tanácsokért, a rám szánt időért? Azt felelte, hogy semmivel, szívesen segített. Ennek ellenére mégis él bennem egyfajta tartozás-érzés, ami arra indít, hogy figyeljek arra, ha lehetőségem lesz nekem is segíteni, önzetlenül tegyem meg. Kaptam valamit, és úgy érzem, tartozom emiatt. A kapcsolatainkban ilyen könnyen kialakulhat a tartozás érzése.
Pál azt tanácsolja, hogy senkinek semmivel ne tartozzunk, viszont a szeretetet fogjuk fel úgy, mintha tartozást kellene visszatéríteni, kiegyenlíteni. Mit értsünk ezalatt? Én úgy alkalmazom ezt az igét, hogy a kapcsolataimban a szeretet megélését, mások iránti kifejezését úgy éljem meg, mintha tartoznék az illetőnek vele. A szeretet közlése legyen olyan igyekezet, mintha az adósságomat akarnám minél hamarabb kiegyenlíteni. Tudva azt, hogy igazából Krisztus felé lenne tartozásom, de ezt az emberek felé kell törlesztenem.
Takács Zoltán
