Igehely: Gal 6:11–18 Kulcsige: Gal 6:14 „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára.”
Az egész Galata-levelet átszövi a tévtanítók által hajtogatott tétel: csak az a tökéletes üdvösség, amely Krisztuson ÉS a testen hordott, külsődleges ószövetségi jelen alapszik. Az apostoli tanítás éppen ennek a megcáfolására lett megírva. Ezért így összegez: Krisztus Jézus számára csak a bennünk megszületett új teremtés számít. Mert „Krisztusban … újjá lett minden” (2Kor 5:17).
Ennek a megváltozott élet- és gondolkodásmódnak letéteményese, kiábrázolása a kereszt. Az a jelkép, amelyet a világ megvet, utál és tagad. Miért? Mert arra emlékezteti őket: Krisztus meghalt értünk, bűnösökért. Az a kényelmetlen igazság származik ebből, hogy tehát mi, emberek bűnösök vagyunk, képtelenek arra, hogy megmentsük magunkat. Ki vagyunk „szolgáltatva” a kereszten függő Isten Fiának.
Az emberek nem szívesen szembesülnek ezzel a ténnyel. Inkább élnek saját illúzióik világában, megvetve a kereszt üzenetét. Pál apostol forradalmi állítása minden időkre útmutató: Én csak a Krisztus keresztjével dicsekszem! Tedd ezt te is!
Füstös Gyula
Oltalmazom, mert ismeri nevemet
Igehely: Zsolt 91:9–16 Kulcsige: Zsolt 91:14 „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.”
A legtöbb ember úgy vár el oltalmat Istentől, hogy nem ismeri őt. Számukra Isten csak egy fikció, egy távoli erő, akinek létezése csak akkor fontos, ha baj van, és segítséget vár tőle. Ilyenkor aztán hangosak a „Jaj, Istenem, segíts meg!” – felkiáltások. A félelem ösztönösen hozzá vezeti még a hitetlen embert is.
A zsoltár figyelmes olvasása röviden visszatükrözi a teljes Biblia tanítását. Isten szívesen ad, de vannak feltételei. Három ilyet sorol fel a zsoltár: ha valaki „a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen”; „Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak”; „Ha ragaszkodik, ha kiált hozzám”.
Vannak hát előfeltételei annak, hogy Isten oltalmat adjon és megmentsen, hogy betakarjon és páncélként védjen, hogy ne érjen baj és csapás. Ezt az elvárást és ígéretet sugalmazza az alapigénk: aki „ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.”
Spurgeon írja: „Akinek szokásává vált, hogy lelkiismeretével, Bibliájával és Istenével beszélgessen, az az egész világmindenséggel is szembenézhet minden félelem nélkül.”
Füstös Gyula
